Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

II.Országos Civil Háromgenerációs Kulturális- és Sportfesztivál

2012.05.04

 

II. Országos Civil Háromgenerációs Kulturális- és Sportfesztivál
2012. április 28-án a
Generációk Közötti Szolidaritás Napja és az
Idősek Európa Éve alkalmából
 
Köszöntés: a Protokoll-jegyzék szerint
 
A háromgenerációs országos nagyrendezvényünket az Európai Unió által meghirdetett Generációk közötti szolidaritás, valamint az Idősek Európa Éve alkalmából tartjuk.
 
Miről is kellene beszélnünk a generációk vonatkozásában? Megítélésem szerint nekünk most semmiképpen sem a generációk közötti konfliktusokról kell beszélnünk, hanem azokról a társadalmi folyamatokról, amelyek ellehetetlenítik a generációk között a párbeszédet. Úgy gondolom, hogy a generációk közötti problémák, amelyek az élet különböző területein jelentkeznek, feloldhatók, megoldhatók, kezelhetők, ha újra erőre kap a közösséggé válás, az összetartás igénye, melyet a mai életviszonyok rohamos romlása mind jobban ki is fog kényszeríteni az élni akarókból.
 
Egyre időszerűbb azonban feltenni az alábbi kérdéseket:
Mit tehetnek a jó megoldás érdekében a nagyszülők, a szülők, és mit tehet a szervezett civil társadalom? Szögezzük le, a mai számítógépes világban a „digitális generáció”, a számítógépen felnövők hada a többé-kevésbé kiegyensúlyozó családi háttér és odafigyelés hiányában elveszíti önmagát a jobbítható jövő számára. Ebben az önmagából kifordulni akaró világban a családnak, benne a szülőknek és nagyszülőknek vízválasztó szerepe van. El kell tudatilag jutnunk oda, rá kell jönnünk arra, hogyan neveljük úgy a gyermekeinket, unokáinkat, hogy számukra ne a külsőségek legyenek az elsődlegesek, hanem a tudás, az egyenes, a tiszta jellem, az igazi örök emberi értékek, közöttük a jó szándék és a mások segítése. Mert aki segítséget ad, annak a sors a jót valamilyen formában viszonozza.
 
 
 
Bevezető gondolataimat Szentgyörgyi Albert, közismert magyar nóbel-díjas mondatával zárom. „Minden élettelen fizikai rendszer a használatban megy tönkre, az élőrendszereket viszont a tétlenség teszi tönkre, míg a használatban fejlődnek.”
 
Mit tehetünk azért, hogy fejlődő, aktív „élőrendszerek” alakuljanak ki?
·       Tavaly ünnepeltük 10 éves jubileumát a nagyszülős – unokás országos programunk elindításának. Célirányos összefogással megvalósítható, hogy e programunkban megfogalmazottaknak megfelelően az általunk fakasztott kis erek patakokká duzzadnak, a patakok pedig ki nem apadó, éltető folyóvá. Teremtsünk országot, nemzetet erősítő, élni segítő „természetes folyású vizet”. Mert a tétlenség a testet, a szellemet, a családot és a nemzetet is sorvassza.
·       A Civil Összefogás Fórum, amelynek Országos Szövetségünk is aktív tagja, több mint ezer civil szervezetet fog össze. Ebben a népes, nagycsaládban Szövetségünk a nyugdíjas-kerekasztal vezetését kapta meg. Az elmúlt évben elindított háromgenerációs programunk célja összecseng a 2011-ben megalapított Kárpát-medencei Civil Együttműködési Tanácskozás céljaival. – Így például a Magyarországon, illetve a Kárpát-medence történelmi régióiban tevékenykedő civil szervezetei, valamint a diaszpórában élő magyarok egyesületei számára a cselekvő együttműködés szervezése. – A magyar nemzettudat erősítése. – A tagszervezetek érdekeinek minél hatékonyabb megjelenítése. – A népi-nemzeti hagyományok felkutatása, bemutatása és átörökítése a jövő nemzedékei számára.
 
A Civil Együttműködési Tanácskozásnak, röviden CET-nek szövetségünk, a Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetsége is alapító tagja. A CET-nek az egyházi kapcsolatok, civil kapcsolatok, családsegítés és szociális tevékenység területén új utakat kereső, összehangolt munkájából a civil kapcsolatok építését kapta meg Országos Szövetségünk.
 
Országos Szövetségünk a CET tagjaként újabb lehetőséget kapott az immáron 10 éve elindított partiumi, erdélyi, kárpát-aljai és vajdasági civil kapcsolatainknak a kiteljesedésére, bővítésére. Mindez csak úgy lehet gyümölcsöző a jövőben, ha bízunk a fiatalabb nemzedékek elhívatottságában. Ha bízunk abban, hogy gyermekeink, unokáink tehetségükkel hozzájárulnak hazánk és nemzetünk felvirágoztatásához. Ehhez viszont erősíteni kell együttélésünk, a családi és a nemzeti összetartozásunk alapvető értékeit: egymás tiszteletét, segítését, szeretetét, hogy felelősséggel viseltethessünk a jövő iránt.
 
A Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetségének célja az idős emberek élettapasztalatának és bölcsességének felhasználásával a generációk közötti kapcsolatban meglévő ellentétek oldása, a természeti környezet megismertetése, megóvása az utánunk jövő generációk életterének biztosításához.
A generációk közötti híd szerepét töltik be a mai és a hasonló rendezvények, fesztiválok, amelyekbe egyre több határon túli magyart kell bekapcsolnunk.
 
Kívánom, hogy legyen itt ma jelen az együttlét, a szereplés, a mozgás öröme. Aki belsőleg mindig eleven marad, és képes még – vasúti szóval élve – váltóállításra, új irányba történő elmozdulásra, az bámulatra méltó szárnyakat kaphat.
 
 

„Az ismétlés a tudás anyja” szólásmondás felhatalmaz arra, hogy felidézzem az első háromgenerációs civil fesztiválunk zárógondolatát, amely ma is, és meggyőződésem szerint örökké helytálló: Minden ember annyit ér, amennyit tesz a családjáért, az embertársaiért, a jövőért, az országért, a nemzetért, a világért, hogy saját hazánkban rabszolgák ne legyünk.

 

Amit ez ügyben nem teszünk meg, arra soha nem lesz mentség.  
 
                                                                                
 
 
                                                     Horváth László
                      Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetségének elnöke
                      Civil Összefogás Fórum nyugdíjas-kerekasztalának vezetője